A közelmúltban felkértek, hogy lenne-e kedvem egy közösség önkénteseivel sütögetni. Természetesen igent mondtam, mert ez is egy alkalom arra, hogy "megfertőzzem" őket a sütés örömével amellett, hogy hálával is tartozunk nekik az áldozatos munkájukért.
Ez a kis csapat szorgalmasan látogatja Budapest XIII. kerületében a Nyírő Gyula Kórház krónikus osztályán fekvő betegeket és több idősotthon lakóit. Beszélgetéssel, versolvasással és olykor műsorral örvendeztetik meg a hálás közönséget. Nagyon nagy szükség van az ő munkájukra a mai rohanó világban. Hála érte, hogy ők tudják és vállalják is ezt a terhet, feladatot.
.
Tehát a mai nap arról szólt, hogy most nem másnak adnak "magukból", hanem egymásnak, egymásra figyelnek talán egy kicsit jobban. Ennek lehettem én is a részese azzal, hogy ajándékot készítettünk egymásnak (mécsestartót) és együtt csináltuk meg az ebédet. Itt lép be a történetbe a Mamma d'Oro Konyhaműhely, vagyis a sütögetés. Mivel az időnk korlátozott volt - ajándékkészítés, beszélgetés, sütés -, így azt találtam ki, hogy hot-dogot készítsünk ebédre.
Nagyon jó választás volt, igazán lelkesen vett részt az egész társaság a munkálatokban. Jó volt látni, ahogyan mérték a hozzávalókat, dagasztották a tésztát, majd nyújtották és formázták a hot-dog rudakat. Igazán megható pillanat volt, amikor megkóstolták a saját maguk által "alkotott" étket.
A "megfertőzés-hadművelet" sikeresen zárult, hiszen volt aki azzal indult haza, hogy bizony ő este elkészíti a családjának is, mert erről ők sem maradhatnak le. (Számításaim szerint náluk is elkészül lassan a vacsorára szánt hot-dog, remélem sikere lesz.)
Jó volt, hogy ott lehettem velük és adhattam nekik egy kis ajándékot (kicsit képletesen ugyan): "SÜTNI MINDENKI TUD!", mert volt aki eddig nem tudta ezt magáról!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése